Ádám és Éva története

Mikor annak idején tanulmányozó voltam, rengeteget merengtem Ádám és Éva történetén. Vajon tényleg szó szerint megtörtént vagy sem? Talán egy szimbolikus történet, hogyan kell értelmezni? Ami talán minden kérdésnél jobban izgatott: mikor lehetett pontosan az Édenkertben az első emberpár, mikor történt a bűnbeesés?

A történet szó szerinti hitelességét szinte lehetetlenség lenne ellenőrizni. A legtöbb értelmezés szerint a kert Mezopotámiában lehetett, de ennél többet nem tudunk a pontos helyszínéről. Ha éppen arrafelé túráznál, akkor vajon honnét tudhatnád, hogy nem-e azon a helyen volt 6000 évvel ez előtt a Tudás Fája, vagy éppen azon a területen volt az Édenkert?

Ezt semmilyen módon nem lehet megállapítani. Ezért a történet objektív megtörténtét -a kígyó, a gyümölcs, Ádám és Éva léte – nem igen lehet cáfolni vagy bizonyítani. Amiről viszont tudunk nyilatkozni a modern tudomány tükrében, hogy vajon a modern egyházak többsége jól értelmezi-e kronológiailag a teremtéstörténetet? Számos egyház körülbelül 6000 évvel ez előtti időpontra datálja az első emberpár megteremtését – például Jehova Tanúi és a Hetednapi Adventista Egyház.

A jogos kérdés – amely mindannyiunkban felmerülhet – hogy a modern régészet tükrében egzakt állításnak tekinthető-e, hogy 6000 évvel ez előtt lett megteremtve az az emberpár, amely a teljes emberiség ősének tekinthető?

Hogyan gondolkodik sok tanulmányozó erről és milyen kérdéseket tesznek fel?

Sokan tisztában vannak azzal, hogy mit tanítanak az iskolában – a darwini evolúcióelméletet, mely azt mondja ki, hogy az ember egy több millió éves folyamat eredményeként fejlődött ki majomszerű lényekből. A Tanúk egyik híres kiadványa – az a kék színű, amelyen egy ember és majom arca található – alapvetően rámutat arra, hogy milyen hibái vannak az evolúcióelméletnek. A hiányzó láncszemek hiányoznak, komolyabb, fajok közötti átalakulásra nem igen van dokumentált példa, és az élet – akár a mikroorganizmusok szintjén is – megdöbbentően komplex és összetett. Ezen nincs is mit vitatni.

Amellett a tény mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, hogy például éltek más emberszerű lények is a bolygón – ilyenek voltak a Neandervölgyiek is, amelyek genomja határozottan különbözött az emberi fajtól. Ezek a Jehova által teremtett emberszabásúak 28.000 évvel ezelőtt kihaltak ismeretlen okból. Vannak olyan barlangfestmények – ezeket a homo sapiens sapiensnek tulajdonítják (ezek lennénk mi, modern emberek), amelyek sokkal idősebbek, mint 6000 év – a Serra da Capivara-ban található barlangrajzok a becslések szerint 25.000 évesek, a Lascauxi barlangfestmények korát több, mint 20.000 évesre datálják.

Erre a Tanúk általában azt szokták mondani, hogy a különféle kormeghatározási eszközök nem pontosak, a rádiókarbonos kormeghatározás sokszor ad pontatlan eredményeket. Ez tény és való: sokszor tévednek akár több ezer évet is különféle régészeti leletek datálásakor.

Én például annak idején valahogy így magyaráztam meg magamban ezen kérdést: „Igen, voltak Neandervölgyi emberek, vagy vannak korai barlangrajzok: a régészeti kormeghatározás egyrészt pontatlan és spekulatív, másrészt, Jehova döntötte el, hogy mikortól mondta egy emberre azt, hogy ő most már modern ember. Ő az – Ádám és Éva voltak – akik pontosan ugyanolyan intelligensek voltak mint mi, ők beszéddel rendelkeztek, és a többieket, akik előttünk élhettek a bolygón, nem tekintjük embereknek, így értelmezhető a bibliai történet”.

Mindenki megpróbálja valamilyen szinten feloldani a fellelhető ellentmondásokat. Nekem például így sikerült – akár volt evolúció, akár nem – az tény, hogy rengeteg tudós és művészettörténész (barlangtörténész) szerint éltek intelligens humanoidok több tízezer évvel ezelőtt a Földön, csak nem civilizált formában. Az persze jó kérdés, hogy hogy kerültek oda, és hogy mi lehetett Jehova célja velük.

Hogyan érdemes Ádám és Éva történetével kapcsolatban vizsgálódni?

Amikor úgy döntöttem, hogy picit alaposabban utánajárok a kérdésnek, akkor megpróbáltam picit jobban definiálni az „ember” fogalmát. Ki számít embernek? Régészeti értelemben „ember”-ként definiálnék olyan lényeket, amelyeknek a genomjuk szinte azonos volt a ma élő emberekével, és legalább kezdetlegesen civilizált életformát folytattak, tehát, rendes vágóeszközeik voltak, használtak kezdetleges földművelési technikákat és valamiféle közösségben éltek.

 

A Neandervölgyi emberek nem számítanak embernek az én meghatározásom szerint, mivel az ő genomjuk eltért a miénktől – még akkor is, ha például voltak eszközeik és közösségekben éltek.

Tehát, ha a tudósok találnak egy olyan kezdetleges civilizációt 8.000 évvel ez előtt, amely kezdetleges földművelési technikákkal rendelkező eszközhasználó közösség volt, és ezen emberek genomja lényegében azonos a mienkkel, akkor őket „modern ember”-ként fogom hívni.

Arra még történelemórákról is emlékszem, hogy az ókor kezdetét – a rendes, civilizált társadalmak létrejöttét, az írás megszületését – körülbelül 6000 évvel ez előtti időpontra datálják, tehát, Kr.e. 4000-re. Ez még össze is vág azzal az elmélettel, hogy Ádám és Éva 6000 évvel ez előtt lettek megteremtve.

Ami igazán meglepett, hogy – a részletes kutatások szerint – a kezdetleges emberi civilizációk, kisebb szervezettséggel már korábban is léteztek, nagyjából 10-12.000 évvel ez előtt, és ezek egymástól függetlenül alakultak ki világszerte. Íme, lássunk néhány példát!

Előre leszögezném, hogy egyszer sem Pistike külföldi hoax blogjaira fogok hivatkozni, hanem olyan portálokra, mint a History.com, Nathional Geographic, valamint különféle enciklopédiák.

1. Mezopotámia

A mai tudomány jelenlegi állása szerint délnyugat-ázsiai régiójában alakult ki a világ legkorábbi civilizációja. Mezopotámia az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti terület, a bagdadi szűk keresztmetszettől északra vagy északnyugatra található. A sík hordalékos terület talaja rendkívül termékeny, öntözéssel bő termés volt várható. A jelenlegi éghajlati viszonyok meglehetősen hasonlóak a 8000 évvel ezelőttiekhez. Az ókori Mezopotámiában sok nyelv és kultúra volt megtalálható és nem volt állandó fővárosa. Az ókori Babilon városa Mezopotámiában található, híres uralkodója volt Hammurapi (Kr.e. 1792–1750), aki törvénykönyvéről híres.

A History.com régészeti portál szerint Kr.e. 14 000-re az emberek a régióban kör alakú házakkal rendelkező kis településeken éltek – 5000 évvel később (tehát, Kr.e. 9000-ben) ezek a házak mezőgazdasági közösségeket alkottak az állatok háziasítása és a mezőgazdaság fejlődése nyomán. Uruk Kr. e. 3200 körül alapult meg.

A World History régészeti portál szerint az 1840-es években kezdődő régészeti ásatások Kr.e. 10 000-re datálható emberi településeket tártak fel Mezopotámiában. A fazekas neolitikum idején (i.e. 7000 körül) széles körben elterjedt a szerszámok és az agyagedények használata, a neolitikus gazdaság elsősorban a mezőgazdaságon és állattenyésztésen keresztüli élelmiszer termelésen alapult.

Mezopotámia történelméről olvashattok: ITT és ITT és ITT.

2. Maják

A Maja Birodalom hatalmának és befolyásának csúcspontját a Kr.e. 6. század környékén érte el – a mezőgazdaság, a fazekasság, az írás, a naptárak és a matematika, építészet terén is jeleskedtek. Nagy kővárosainak többségét azonban ismeretlen okból i.sz. 900-ra elhagyták, ezt a dátumot tekintjük a civilizáció végső hanyatlásának. A maják leszármazottai ma is Közép-Amerikában élnek. Főleg vágásos gazdálkodást folytattak, de fejlett öntözési és teraszos technikákat is alkalmaztak. Kidolgozták a hieroglif írásrendszert és a rendkívül kifinomult naptári és csillagászati ​​rendszereket is.

A National Geographic portál szerint „a maja kultúra eredete továbbra is homályos, úgy gondolják, hogy először i.e. 7000 között jelent meg ”, „i.e. 2000, amikor a vadászó-gyűjtögetők felhagytak nomád szokásaikkal, és állandóbb településeket hoztak létre”.

A World History portál szerint az archaikus időszak: i.e. 7000-2000-ig tartott – ebben az időben a vadászó-gyűjtögető kultúra kezdett olyan növényeket termeszteni, mint a kukorica, a bab és más zöldségek, és széles körben elterjedt az állatok (leginkább a kutyák és pulykák) háziasítása.

A maják történelméről olvashattok: ITT és ITT és ITT.

3. Jangce civilizáció

A Jangce-folyó civilizációja, különösen a rizsültetési kultúra messzemenő hatást gyakorol a kelet-ázsiai civilizációra. A folyó civilizációját a Sárga-folyó civilizációval együtt a kínai civilizáció két forrásának is tekintik. A felfedezések azt bizonyítják, hogy a Jangce-folyó civilizációja egyedülálló, nem a Sárga-folyó civilizációjától örökölte kultúráját.

A Travel China Guide portál szerint a Jangce civilizáció Kr.e. 5000 körül kezdődött, több mint 7000 évvel ezelőtt. A Majiabang kultúra korai napjaiban elismert Luojiajiao lelőhely körülbelül 7000 éves volt, a Hemudu kultúra a feltehetően Kr.e. 5000-től körülbelül 3300-ig terjedt, mivel nagy mennyiségben ültettek rizst.

A Wiki Wand portál szerint a Pengtoushan kultúra egy neolitikus kultúra volt, amely a Jangce-folyó középső régiójában található. Kr.e. 7500–6100 körüli időkből származik, és nagyjából egyidős volt az északi Peiligang kultúrával. A Pengtoushanban található rizsmaradványokat időszámításunk előtti 8200–7800-ra datálták, ami azt mutatja, hogy a rizst ekkorra már háziasították.

A Jangce civilizációról olvashattok: ITT és ITT.

4. Minoszi civilizáció

A minoszi civilizáció Kréta bronzkori civilizációja, amely körülbelül ie 3000-től körülbelül ie 1100-ig virágzott. Labirintusszerű palotaegyüttesek, élénk freskók, virágzó művészeti kultúra jellemezte. Úgy tűnik, tisztelték a természeti erőket és általában a természetet, változatos vallási kultúrával rendelkeztek. A kerámialeletek edények széles skáláját tárják fel. Bármi is volt az oka, a legtöbb minószi lelőhelyet elhagyták ie 1200-ra, és Kréta csak az ie 8. században tért vissza a történelem mediterrán szakaszába.

A National Geographic portál szerint az egyiptomi Alexandriától mintegy 400 mérföldre északnyugatra található Kréta az újkőkor óta, i.e. 7000 körül lakott volt.

A Nature portál szerint körülbelül 9000 évvel ezelőtt a korai földművesek éltek Krétán.

A Minoszi civilizációról olvashattok: ITT és ITT és ITT.

5. Egyiptomi civilizáció

Afrika északkeleti civilizációja, az ország legfőbb gazdagsága a Nílus völgyének termékeny árteréből származik. Egyiptomnak kevés importra volt szüksége az alapvető életszínvonal fenntartásához, de a jó faanyag elengedhetetlen volt, és az országon belül nem volt elérhető, ezért általában Libanonból szerezték be. A mezőgazdaság középpontjában a gabonanövények termesztése állt. A szemes növények mellett fontos volt a gyümölcs és a zöldség, utóbbit egész évben, kis parcellákon öntözték, a hal is fontos volt az étrendjükben. A legtöbb ember a Nílus völgyében és delta falvaiban és városaiban élt, a lakóházak többnyire vályogtéglából épültek. A piramisépítők kora i.e. 2686-2181 volt.

A History.com történelmi portál szerint a predinasztikus időszak i.e. 5000-3100 között volt, ebben az időszakban kevés írásos emléket vagy leletet találtak.

A National Geograpic portál szerint az emberek már i.e. 6000-ben letelepedtek Egyiptomban. Idővel a kis falvak egyesültek államokká, mígnem két királyság nem alakult ki.

Az Egyiptomi civilizációkról olvashattok: ITT és ITT és ITT.

6. Indus völgyi civilizáció

Az indiai szubkontinens legkorábbi ismert városi kultúrája. Két nagy városból, Harapából és Mohendzsodaróból, valamint több mint 100 városból és faluból állt. Az öntözéses földművelés mezopotámiai modelljét használták. A civilizáció elsősorban a mezőgazdaságból élt, kiegészítve egy értékelhető, de gyakran megfoghatatlan kereskedelemmel. Valószínűleg az ázsiai elefántot is háziasították, és elefántcsont agyarait szabadon használták. A festett kerámia bizonyíték a festészet hagyományára. A Mezopotámiával folytatott kereskedelemre mind irodalmi, mind régészeti bizonyítékok vannak.

A World History történelmi portál szerint Kr.e. 7000-ben már kezdetleges kultúrák éltek a kontinensen. Pre-Harappan – kb. 7000 – c. i.e. 5500: A neolitikum időszakát leginkább az olyan helyszínek példázzák, mint a Mehrgarh, ahol a mezőgazdasági fejlődés, a növények és állatok háziasítása, valamint szerszám- és kerámiagyártás bizonyítékai vannak.

Az Indus völgyi civilizációkról olvashattok: ITT és ITT és ITT.

7. Norte Cicho civilizáció

Peru északi partja és középső partvidéke közötti elhelyezkedéséről kapta a nevét. Egy összetett prekolumbiai társadalom volt, amely 30 fő lakossági központot foglalt magában. Leglenyűgözőbb vívmánya monumentális építészete volt. A központosított tekintély mértékét nehéz megállapítani.

A New World Encyclopedia szerint a legrégebbi, i. e. 9210-ből származnak az első precivilizációs leleletek.

A Norte Cicho civilizációról olvashattok: ITT és ITT és ITT.

Térképen ábrázolva

Készítettem egy térképes ábrázolást ezen ókori civilizációkról, azok kontinentális helyzetéről, valamint a feltételezett dátumokról. Az ábráról leolvasható az is, hogy ezen civilizációk meglehetősen távoliak voltak egymástól, és nagyjából Kr.e. 10000-7000 között jöttek létre ezen kezdetleges prehisztorikus társadalmak.

Mit tanultunk történelem órákon? Néhány fontos megállapítás

Annak idején történelem órán azt tanították nekünk, hogy a civilizált társadalmak létrejötte kb. 6000 évvel ez előtt történt – ezt az időpontot tekintik az Ókor kezdetének. Ekkor jelent meg az írás, a magas szintű földművelés és állattartás, körülbelül ekkortól van kezdetleges jogalkotás is. Ennek köszönhetően tanítják azt a történelemkönyvek, hogy az emberi civilizáció körülbelül 6000 éves. Szintén tanultuk történelem órán, hogy Mezopotámia az emberi korai civilizációk bölcsője – ami tulajdonképpen egybevág Ádám és Éva történetével, hiszen az Édenkert is itt volt található a valószínűsíthető történelmi hagyomány szerint.

Fontos megállapítani, hogy körülbelül Kr. e. 4000 körül csupán a szervezett, modern, folyamatosan fennálló emberi civilizációk kora kezdődött el. Az ez előtt korszakok általában kevesebb írásos emlékkel rendelkeznek, nem volt magas szintű és szervezett földművelés, és időszakonként valamelyest változott, hogy egy népcsoport inkább vadászó, vagy letelepedett, földművelő életmódot folytat-e (inkább az utóbbi volt egyre inkább jellemző). A Bibliából is ismert Jerikó például – a történészek szerint – az egyik legrégebbi lakott emberi település volt, nagyjából Kr. e. 9000-ben jött létre először a város, aztán volt olyan 1000 éves időszak, körülbelül Kr. e. 6000 – 5000 között, amikor nem lakták a várost (lásd: Nagy Britannica cikke). Alapvetően azért tekintik a Kr. e. 4000-es dátumot az ókor kezdetének, mert ekkortól vált a letelepedett városias földművelés, társadalmi hierarchia és munkamegosztás létrejötte az emberiség állandó jellemzőjévé.

Az szintén tévhit, hogy pár ezer évvel ez előtt minden civilizáció Mezopotámiából indult volna útjára, ergó, hogy kezdetben, pár ezer éve csak ott éltek volna emberek. A régészek korábban tényleg ezt hitték – ez az elmélet azonban mára már rég megdőlt, hiszen az ókori civilizációk közül számos egymástól függetlenül jött létre akár különböző kontinenseken. A modern hajózást mindössze 4-5000 évvel ez előtt találták fel, ez előtt is voltak nagyon kezdetleges hajók, amik leginkább egyszerű kenunak voltak tekinthetők, hosszabb hajóút megtételére nem voltak alkalmasak. (ha szeretnéd, tekintsd meg az alábbi listát a legidősebb hajók régészeti leleteiről). A kontinensek közötti hajózás egyáltalán nem volt elterjedt és ennek nincs mérhető kulturális nyoma, Amerikát 1492-ben fedezte fel Kolombusz Kristóf, egyesek véleménye szerint pár száz évvel előtte a vikingek, de mivel az nem volt jól dokumentált esemény, ezért a modern tudomány nem azt tekinti az első elismert időpontnak. Ebből alapvetően arra lehet következtetni, hogy nem Mezopotámiából történt rövid időn belül a világ benépesítése.

Milyen következtetéseket vonhatunk le?

Fontos megjegyezni, hogy a modern régészet is tévedhet. A rádiókarbonos kormeghatározás nem pontos, és tényleg van arra példa, hogy az archeológusok tévednek, az üledékrétegeket és egyéb környezeti, feltételezhető klimatológiai tényezőket vizsgálva téves következtetésre jutnak.

Azt alapvetően nem hinném, hogy a régészet ekkorát tévedne, és hogy az összes kultúra szakterületeinek elismert képviselői mind hibás következtetésekkel operálnának. Amikor az interneten olvasol ezekről az ókori kultúrákról, akkor sokszor némileg ellentmondó információkat is találhatsz – ennek részbeni oka lehet a régészek eltérő véleménye, valamint az a tény, hogy nem mindegyik cikk tartalmaz teljes információhalmazt kifejezetten a prehisztorikus civilizációkra vonatkozóan. Talán lehetséges, hogy a minoszi és egyiptomi régészek kivétel nélkül tévednek, azt viszont nem hinném, hogy mind a hét kultúrát vizsgáló régészeti csapat hibás következtetésre jutott volna. Az még nehezebben hihető számomra, hogy rövid időn belül – a Kr. e. 4000 éves „teremtési dátumot” szem előtt tartva – hogy az első emberpár viszonylag gyorsan, akár pár száz év alatt képes lett volna az egész Földet meghódítani, a különböző kontinensekkel, azok benépesítésével, eltérő kulturális jegyekkel együtt.

Ha nem fogadod el a régészet ezen álláspontját, akkor mi okod lenne például a Kr.e. 607-es dátumban hinni (az 1914-es dátum alapköve a Tanúk időszámításában), amelyet a modern archeológia egyértelműen megcáfol? Ha az egyik esetben – a tények ellenére nem fogadsz el régészeti dátumokat, akkor mi okod lenne ugyanezt megtenni, amikor szinte minden bizonyíték az elmélet ellen szól?

Véleményem szerint a történet konklúziója az, hogy a legtöbb modern egyház – köztük Jehova Tanúi – rosszul értelmezik a bibliai időszámítást. A modern archeológia és tudomány tükrében nem fogadható el az az álláspont, hogy 6000 évvel ez előtt élt Mezopotámiában (vagy akárhol máshol) egy emberpár, aki az összes ma élő ember őse lenne. Ez azért képtelenség, mert homo sapiens sapiens humanoid lények éltek jóval korábban is, mint Kr. e. 4000 a kontinensek különböző részein, akik noha még nem éltek fejlett, szervezett civilizációkban, lényegében azonos genommal rendelkeztek, mint mi, használtak eszközöket és volt kezdetleges állattenyésztési, földművelési technikájuk egyaránt. Ez kizárja, hogy tőlünk lényegében különböző emberek lettek volna (ha nem mi, akkor mégis kik voltak ők?). Lehet, hogy van 1-2 olyan régészeti lelet, amely megbízhatatlan, vagy egy szakterület kutatói tévednek: azt nem hinném, hogy mindnyájan. Sok prehisztorikus kultúra Kr. e. 9-10.000 körül alakult ki, ez pedig sokkal korábbi időpont, mint a Kr. e. 4000-es teremtéstörténeti dátum.

Alternatív magyarázatok

A történetnek több lehetséges alternatív magyarázata is van. Ezek közül néhány – amelyet érdemes lehet megvitatni, persze lehetséges, hogy vannak még egyéb magyarázatok, ezeket szívesen várom az info@jwtenyek.hu email címen.

A történet megtörtént 6000 évvel ez előtt. Lehetséges, hogy valamilyen módon az emberiség öntudatra ébredését jelöli, ami nagyjából 6000 évvel ez előtt történt, a történet ténylegesen megtörtént, csak valamilyen módon az egész emberiségre értendő. Gondoljunk azokra az esetekre, mikor Jehova egész Izrael nemzetét büntette 1-1 ember vétsége miatt – Ádám és Éva precedense lehetett akkor súlyú, hogy Jehova azt a 6000 éves időtartamot, amiről tudunk, meghatározza.

A történet megtörtént, csak korábban. A Genesisben található beszámoló egy olyan korai képet fest le előttünk, ahol az emberek nagyon kezdetleges életet éltek – Ádámnak és Évának ruhái sem voltak eleinte, a beszámoló nem említ eszközöket sem. A történet talán korábban történt – mondjuk 10.000 vagy 20.000 évvel ez előtt.

Ti mit gondoltok? Mikor történhetett a Bibliában szereplő bűnbeesés?