Üzletpolitika – Mit Tesz Az Őrtorony Társulat A Profitmaximalizálás Érdekében?

Érdeklődve figyeltem az utóbbi évek során az Őrtorony Társulat lépéseit annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a profit, a végösszeg, amelyet elkönyvelhetnek minden egyes hónap végén. Aki dolgozott már az üzleti szférában, az tudja, hogy a profithoz nem kell más, csupán az alábbi dolgok: egy jó üzleti modell, a kiadások minimalizálása, a bevételek maximalizálása, valamint az aktuális piaci trendekhez történő alkalmazás. Cikkünkben azt a kérdéskört fogjuk körüljárni, hogy pontosan milyen lépéseket tett Jehova Tanúi egyháza annak érdekében az utóbbi pár évtized során, hogy minél magasabb profitmaximumot érhessen el világszerte.

Üzleti modell

Az Őrtorony Társulat az alábbi eszközöket és módszereket használja fel annak érdekében, hogy minél több bevételre tegyen szert:

• Havi gyülekezeti és kongresszusi adományok
• Hagyatéki eljárások
• Ingatlankereskedelem és építés

És az alábbi módszereket használja a kiadások csökkentésére:

• Állami adókedvezmények
• Kiadványok csökkentése
• Kinevezések növelése
• Elrendezések megváltoztatása

Gyülekezeti és kongresszusi adományok

A havi gyülekezeti, és kongresszusi adományokat nem kell külön magyarázni. Minden egyes összejövetel során van lehetőség arra, hogy a testvérek névtelenül adományozzanak a kihelyezett ládába, és minden egyes hó elején bejelentik a gyülekezeti könyvelést nyilvánosan az összejövetelen. Egy nagyjából 80 fős gyülekezet körülbelül 140 – 200.000 Ft körüli adományt szokott kapni minden egyes hónapban (2026-ban). Az Őrtorony Társulat nagyjából 10 évvel ez előtt egy „felajánlott ígéretet” íratott alá a gyülekezettel, amelynek a lényege, hogy egy adott összeget a gyülekezetben írásban megígér a Társulatnak, és ezt az adományösszeget próbálják meg minden egyes hónap során elutalni a világméretű munkára a Warwicki főhivatalnak. A kongresszusokon pedig bejelentik az adott ülés napi költségét, és ezzel helyeznek nyomást a testvérekre, ami mondjuk egy körzetkongresszus esetén kb. 800.000 Ft szokott lenni.

Vajon a gyülekezeti adományok, valamint a kongresszusi adományok csupán arra elegendő összegnek minősülnek, hogy a gyülekezetet fenn lehessen tartani, és a kongresszust meg lehessen szervezni? Aligha. Minden programot önkéntes felvigyázók és kisegítőszolgák tartanak meg, a karbantartási, javítási munkákkal együtt, amelyet szintén testvérek végeznek a komplexumokban.

Egy gyülekezet fenntartási költsége alig lehet több, mint az a havi rezsi számla, azonban szinte biztosra vehető, hogy ez nem tesz ki akkora költséget, mint amennyibe mondjuk egy családi ház havi rezsiköltsége kerül. Tételezzük fel, hogy egy királyságtermet csupán egyetlen gyülekezet használ. Ez esetben, heti 2 alkalommal (szántóföldi összejövetel esetén: 3 alkalommal) jönnek össze a testvérek az épületben, és ilyenkor, a fél órával korábban érkező rendező testvér felkapcsolja a klímaberendezést, ami télen fűt, nyáron pedig hűt. A testvérek természetesen szokták használni a mosdót is, azonban, az alkalmankénti néhány WC-zés, és kézmosás aligha tesz ki túl magas költséget.

Egy családi házban ezzel szemben sokkal több rezsi megy el – ha Home Officeban, tehát otthonról dolgozik a testvér, akkor akár egész nap megy a villany, sokkal több vizet fogyaszt el (mosás, mosogatás, egész napi WC, fürdés), de használni kell a tűzhelyet is, és egész nap fűteni kell az ingatlant. Nyilvánvaló, hogy akár egy szerényebben élő testvércsalád és többször akkora rezsiszámlát kap havonta a közművektől, mint a gyülekezeti Királyságterem, hiszen, akár egész nap, vagy a nap nagy részében igénybe kell venni azokat a rezsiköltségeket, amelyeket heti pár órára kell a gyülekezet idején.

Még egy „jól kihasznált”, városközponti Királyságteremben, például Pécsen, Debrecenben, vagy az Akácfa utcában is jelentősen alacsonyabb lehet a rezsiköltség, mint egy háztartásban, hiszen, ha 4 – 5 gyülekezetet szolgál ki az imádati hely, akkor is csupán annyi lehet a különbség, hogy szinte minden egyes nap tartanak az épületben valamilyen programot, ami csupán kb. 2.5 órányi rezsiellátást igényel az épülettől minden egyes nap, és ez még mindig jelentősen kevesebb, mint egy 0/24-ben fenntartott ingatlan költsége.

Egy közepes méretű családi ház fenntartása rezsiköltség tekintetében 4 főre nagyjából 100.000 Ft havi szinten, és ebben minden benne van elfogadható takarékosság mellett: a szemétszállítási díj, villanyszámla, víz és gáz használat. Egy egy gyülekezetes Királyságterem mondjuk rendelkezik havi 150.000 Ft adománybevétellel, és csak heti 2-szer 2.5 órára kell ezeket kifizetni, tehát, pár aligha lehet mondjuk több 25.000 Ft-nál fenntartani a termet a közművek tekintetében. Egy 5 gyülekezetet kiszolgáló királyságterem fenntartási díja sem lehet mondjuk 50 – 60.000 Ft-nál magasabb, noha, van akár 7 – 800.000 Ft bevétel az adományokból.

A kongresszusokon minden egyes nap külön – külön jelentik be, hogy mennyi volt az adott kongresszus napi költsége. Két -féle opció van: az egyik, hogy a Csepelen lévő, saját tulajdonú teremben történik megszervezésre, a másik, hogy valahol bérlünk egy csarnokot az időpontra.

Vajon mennyi lehet a kongresszus tényleges kiadási költsége? Érdemes utánanézni annak, hogy mennyibe kerül egy (sport)csarnok napi bérleti díja. Nézzünk meg néhány internetes ajánlatot, a 2026-os évre, hogy egy komplett terem bérleti díja mennyibe kerülhet 1 – 1 napra, vagy 1 – 1 órára.

• Büki sportcsarnok: 12.000 Ft / óra (link: ITT)
• Hatvani sportcsarnok: 30.000 Ft / óra (link: ITT)
• Kiskunfélegyházi sportcsarnok: 25.000 Ft / óra (link: ITT)

Persze, nem minden kongresszust tartanak bérelt helyszínen, amennyiben Csepelen van megtartva a rendezvény, jelentősen alacsonyabb lesz a költség is, valójában csak a rezsidíjjal kell kalkulálni. Mint láthatjuk, még bérlés esetén sem kerül kb. 200 – 250.000 Ft-nál többe egy kongresszus megszervezése, ennek ellenére, minden egyes alkalommal „kisajtolnak” a testvérekből 800.000 – 1.000.000 Ft-ot, a 3 napos rendezvényen ráadásul napi szinten.

Mint láthatjuk: a testvérek adományai mind a kongresszusokon, mind a királyságtermekben jelentősen meghaladja az alap fenntartási költséget. Persze, az egyháznak vannak egyéb költségei is: nyomtatott kiadványokat, Bibliát kell előállítani, van a Körzetfelvigyázónak is költsége, és fenn kell tartani a Fiókhivatalt, a Bételben kb. 70 ember dolgozik 2026-ban, akik nem bejelentett alkalmazottai az egyháznak, hanem vallási alapon önkéntes munkát végző személyek (nincs adófizetési járulék utánuk). Ámde kijelenthető, hogy ezeknek az összkiadásoknak az egésze is csupán töredéke lehet annak, amennyi adomány folyik be hozzájuk, hiszen a gyülekezetekben, és a kongresszusokon alapból 4 / 5-szörös összegek folynak be, mint az alap lebonyolítási költség.

Hagyatéki eljárások

Az idős személyeket sokszor megkörnyékezik a vének, és megkérdezik, hogy nem szeretnék-e a nevükön található ingatlant a Társulatra hagyni. Noha ez nem annyira gyakori – a legtöbben inkább a gyerekeikre, unokáikra hagynak mindent – ámde kijelenthető, hogy éves szinten van egynéhány egyedül álló, idős testvérnő, aki az egyházra hagyja a vagyonát, ami a jelenlegi ingatlanpiaci környzetben akár 40 – 50 millió forint is lehet alkalmanként. Különösen nagy az esélye a hagyatéki eljárásnak, ha senki nincs az Igazságban az idős testvér családjából, vagy azok már elhagyták Jehovát.

Noha, ezeket a hagyatéki ügyeket nem szokták széles körben hangoztatni, biztosra vehető, hogy éves szinten vagy egy tucat ilyen hagyatéki eljárás zárul sikerrel, csak ebből lehet a magyarországi egyháznak akár több százmillió forintos bevétele.

Királyságterem építés

Dolgoztál már ingatlanbefektetőként? Nem egykönnyű feladat. Nekem van olyan építőiparban dolgozó ismerősöm, aki ebből él: ingatlanokat épít fel saját tőkéből, majd értékesíti azokat. Ilyenkor mindig nagy kihívás, hogy az építtetés összköltségével együtt is megérje a befektetés, de a jó generálkivitelezők még ezzel együtt is képesek lehetnek jelentős profithoz jutni. Hát még az Őrtorony.

A Királyságterem-építés szinte minden egyes országban megoldható ingyenmunkával, köszönhetően annak, hogy vallási alapon történő meggyőződés miatt önkéntes munkának minősül. Így, az építtető nem köteles juttatásokat biztosítani a termet ténylegesen felépítő személyeknek.

Vajon mekkora profit lehet egy épített királyságtermen, ha azt értékesítik? Mennyibe került ténylegesen a Társulatnak felhúzni az épületet, és mennyit kereshettek rajta ehhez képest?

Általánosságban véve kijelenthető, hogy egy generálkivitezelés során kb. 50% anyagdíjjal, és 50% munkadíjjal kell számolni. Azonban, jelen esetben más a helyzet: a munkadíj ingyen van, az anyaghoz pedig sokszor kedvezményesen jutnak hozzá a testvérek, hiszen, elég, ha országonként van 1 – 1 olyan, jó építőipari kapcsolatokkal rendelkező testvér, aki kedvezményesen tud anyagköltséghez jutni, tehát, erre is van kedvezmény. Egy világi épület (családi ház) felhúzása nagyjából 50 millió Ft-ba kerül, amelyből 25 millió Ft az anyagköltség, és 25 millió Ft a munkadíj. Egy királyságterem építése során csak az anyagköltséggel kellene kalkulálni, ami lenne 25 millió Ft, de kis kedvezménnyel ez lemegy kb. 20 millió Ft-ra.

Tehát, egy 50 millió Ft értékű piaci ingatlant kb. 20 millió Ft-ért tud előállítani az Őrtorony, és a később eladják a termet, jókora összeget keresnek rajta, csak a példában 30 millió forintot. Ennek a logikának köszönhetően az egyik legnagyobb ingatlanbefektető mogulnak számít világszerte az egyház.

Kiadások minimalizálása

Az Őrtorony az utóbbi 20 év során jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a kiadásait minimalizálja.

Régen kiadvány-mennyiségre sokkal több szellemi táplálékot kaptunk, ma már csak havonta 1-szer jelenik meg az Ébredjetek újság, és a magazinok vastagsága is jelentős csökkenésen ment keresztül. Ennek oka: hogy a nyomtatás költsége rendkívül drága, így  kevesebb színes papírt kell nyomtatni. De ha megfigyelted, a gyülekezetben felhasznált tanulmányozsára szánt könyveket és folyóiratokat is mindenki online nézi a programok alatt, míg 2016-ban, 10 éve gyakorlatilag mindenki papír alapú Őrtornyot és papír alapú Hit Példaképeit használt. Ma már jelentősen csökkent a ténylegesen leprédikált órák száma is, és sokkal inkább a kötetlen beszélgetéseken van a hangsúly, mint Jézus idejében. 10 éve még szinte ritkaságszámba ment a Skpeos tanulmányozás, ma ez – a pandémia miatti szemléletváltás miatt – teljesen elfogadható jelenség. Ennek köszönhetően, mind a gyülekezetben, mind a prédikálómunka során meglepően kevés kiadvány fogy el, ezzel jelentősen csökkentve a szervezeti kiadásokat.

A Bételben is folyamatos leépítések zajlanak: 15 éve kb. 110 ember volt, ma ez kb. 70 ember. Minden munkát igyekeznek kiszervezni önkénteseknek, akik a szabadidejükben elvégzik ezen feladatokat.

A körzetfelvigyázók szintén önkéntesnek számítanak a szervezeti elrendezések szerint, nem rendes alkalmazottjai az Őrtorony Társulatnak. Azonban, az ő fenntartásuk is minimális költséget jelent, hiszen, szinte minden nap meghívják őket ebédelni a testvérek, és a szállásukat is biztosítják nekik.

Bevételek maximalizálása

Ahogy ezt korábbi cikkünkben is írtuk – a COVID19 óta elképesztő a létszámcsökkenés Magyarországon, és rengetegen ébredtek fel a Vezetőtestület oltásokkal, szervezeti változásokkal kapcsolatos doktrínái miatt. 2016-ban kb. 5 felvigyázó kellett egy 120 fős gyülekezet működtetéséhez, míg ma egy 70 fős gyülekezet élére neveznek ki 10 vént és 4 kisegítőszolgát, pedig, nyilván nincs szükség ennyi emberre. Mi az oka annak, hogy ennyi kinevezés van mostanában? Velem volt olyan, hogy elmentem egy összejövetelre, és 4 hónap után tudtam meg, hogy az egyik testvér vénként szolgál, hiszen, még a hangosítást sem ő végezte, és semmilyen feladatot nem kapott – egy szántóföldi csoport felvigyázója volt a bejelentés alapján. Az illető ráadásul nem is lett volna kifejezetten alkalmas vénnek.

Véleményem szerint, a Szervezet üzletipolitikája áll a kinevezések hátterében, hiszen, gondolj csak bele. A hatalom és státusz az egyik legerősebb emberi motiváló tényező volt mindig is az emberi történelem során. Ezzel tulajdonképpen az embereket próbálják meg „megvenni”. Itt mégis csak vagyok valaki, kapok valamekkora hatalmat és tekintélyt, és ezért van az, hogy ma már szinte mindenki kinevezett férfi a gyülekezetben. Ezzel, a COVID óta történt 25 – 30%-os a létszámcsökkenést próbálják meg megfékezni. Még egy ébredező testvér sem fog eltávozni innen, ha úgy érzi, ő itt fontos, és lehet valaki. Márpedig, a bevétel egyenesen arányos a gyülekezeti létszámmal.

Aktuális trendekhez történő alkalmazkodás

Ma az internet korában szinte semmilyen eredménye nincs a prédikálómunkának. Magyarországon az első extanú oldalak 2011-ben készültek el, és a világ valamennyi táján – beleértve az angolszász területeket is – a kiterjedt fórumok, ahol számtalan ember osztotta meg az internet népével a tapasztalatait, nagyjából 2013 óta léteznek. Ekkor volt nagy fellendülés az extanú közösségekben, és jött létre számtalan internetes weboldal, ahol sok ember formál véleményt. Persze, ezen tartalmaknak is idő kellett, mire felkerültek az internetes kereső első oldalaira, és titkon beszivárogtak a gyülekezeti tagok életébe, gondolatai közé, a világháló lehetőségeinek köszönhetően. Szerintem kb. 2016-ra erősödtek meg igazán ezek az extanú oldalak.

Körülbelül 10 éve nem volt tanulmányozói sikersztori a legtöbb gyülekezetben. Mennyi eredménye volt a házról házra végzett munkának 2016 és 2026 között? Szinte semennyi. Én több gyülekezetet is megismertem ezen idő alatt, és majdnemhogy egyetlen olyan esetre sem emlékszem, amikor valaki eljött volna a gyülekezetbe, és repült volna előre az Igazság útján. Ha mégis, akkor nem komplett családok tértek meg, mint a 80-as és 90-es években, hanem maximum 1 fő. A legtöbb új gyülekezeti tag családi kötelékeken keresztül jön el az összejövetelekre, de ezek is nagyon ritkák voltak, noha, a hitehagyás, és halálesetek miatt rengeteg ember került ki a közösségből.

Mivel az Őrtorony térítő munkája – az internet hatásainak, és a gyülekezeti képmutatásnak köszönhetően – egyszerűen nem működik, ezért, igyekszik alkalmazkodni az aktuális piaci trendekhez. 15 – 20 éve sokkal inkább az új tagok toborzása volt a cél, ma már sokkal inkább az, hogy a meglévőeket megtartsák valahogy. Ezért van az a rengeteg kinevezés (értsd: megveszik kilóra a testvéreket), ezért minimalizálódik a létszámcsökkenés valamilyen szinten, de végleg megállítani ezzel sem fogják tudni.

A pandémia idején hozzászoktak a testvérek a Zoom használatához. Sokan nem mennének el a Királyságterembe minden egyes héten, rengetegen pedig szimplán elmaradnának, ha megszüntetnék a Zoom lehetőségét. Ez által, megint csak jelentős létszámcsökkenés megelőzésével, tehát, adománycsökkenés megelőzésével járt az elrendezés megtartása.

Az Igazság elhajlik – jogi precedensek következményeként

Érdemes megfigyelni, hogy hogyan alkalmazkodott „Jehova Igazsága” az utóbbi évek során a jogi eseményekhez. Amikor a Candace Contival kezdődő pedofilperek elkezdtek folyni a Társulat ellen, az változtatott a Vének Titkos Kézikönyvében található doktrínákon, ennek köszönhetően, gyanú felmerülése esetén ma már jelenteni lehet az áldozat részéről a világi hatóságoknak az ilyen eseteket.

Adatkezelés terén számtalan változtatást hajtott végre az egyház az utóbbi évek során, például, ma már nem készíthetünk feljegyzéseket a prédikálómunka során arról, hogy melyik háznál milyen tapasztalataink voltak a prédikálómunka során. A Bételben is szűkült a testvérekről számon tartott személyes adatok köre.

A Norvég per szintén érdekes példa arra, hogy hogyan próbál meg a jogilag egyensúlyozni a veszteségek minimalizálása érdekében az egyház. A precedens lényege, hogy egy gyereket kiközösítettek a gyülekezetből, és a vele kapcsolatos bánásmódot embertelennek ítélte meg a bíróság, és mivel rendszerszintű problémaként érdemezték a történteket, a per melléktermékeként bevonták az egyházi jogi státuszát Jehova Tanúi egyházának Norvégiában. Hiszen, minden kiközösítettel így kell bánni a jw.org honlap hivatalos tartalma szerint. Tehát, továbbra is összegyűlhetnek, azonban, nem kapnak semmiféle állami támogatást és adókedvezményt. Ez – a becslések szerint – évente kb. 5 – 600 millió Ft-nyi kiesést jelentett a Társulatnak, ma már milliárdos nagyságrendű károkat okozva az egyháznak.

A precedens azért volt rendkívül kellemetlen a Társulat számára, mivel egy állam bírósága kimondta, hogy alapvető emberi jogokat és az Alaptörvényt sérti a kiközösítés elrendezése. Norvégia az alapvető emberi jogok maximális tiszteletéről ismert világszinten, és a rendkívül transzparens bírósági rendszerről. Náluk ez az üzleti modell: „az egyházak akkor kapnak pénzt, ha nem sértenek alapvető emberi jogokat”. Noha Orbán Viktor keresztény Magyarországa eltér ettől: itthon védik a keresztény egyházakat, és a kereszténységet, itthon is van egy testvér, aki évek óta pereli a Társulatot, pont ezért, mert azt akarja, hogy itthon is megszüntessék az egyház hivatalos jogi státuszát. Ha egy 10 milliós országban van 1 – 2 bátor testvér, aki ezért pereskedik az Őrtoronnyal, akkor nyilván, az egész világon lehetnek hasonló esetek, és az Őrtorony Társulat nem akarja, hogy máshol is alaptörvény ellenesnek minősítsék a kiközösítést elrendezését, hiszen, akkor világszerte milliárdos támogatási összegektől esne el az egyház, akár országonként. A kiközösítés elrendezését ezért változtatták meg: ma már lehet köszönni nekik, el lehet hívni őket az összejövetelre, és a gyerekekkel szemben nincs bírói eljárás.

Megmosolyogtató volt látni, hogy az „Igazság” elhajlott egy gonosz világi bíróság precedensének köszönhetően, hiszen – a pedofilperek mintájára – a döntés után perek százai zúdulhattak volna az egyházra, akár a norvég precedensre hivatkozva. Inkább változtattak az elrendezés szigorán, hogy a bíróságon mondhassák, ők nem sértenek alapvető emberi jogokat.

Összefoglalás

Nem tudom, hogy Te dolgoztál-e már versenyszférában, én több évet dolgoztam cégeknél, és mosolyogva ismertem fel, hogy az Őrtorony tulajdonképpen minden egyes döntését a profitmaximalizálás oltárán hozta meg, akár elrendezéseket is megváltoztatva.

Az utóbbi 10 év során tizedet vetettek ki a gyülekezetre, amit kvázi „elvárt összegként”, „fix adományként” kell továbbítani a világméretű munkára.

A kongresszusokon napidíj gyanánt 800.000 – 1.000.000 Ft-ot szednek be a testvérektől 2026-ban, ez jelentősen meghaladja a kongresszusi költségeket, az esetek nagy részében ráadásul nem is kell csarnokot bérelni.

A nyomtatott kiadványok szinte eltűntek a gyülekezeti életből, és a prédikálómunka erőteljes csökkenése miatt is kevesebb a nyomtatott folyóirat, noha, a kiadványok alapból is vékonyabbak, mint régen.

A Királyságtermek eladásakor (átköltöztetés) több, mint 50%-os ingatlanbefektetői haszon realizálódik minden egyes adásvételnél.

A norvég pernek köszönhetően változtattak a kiközösítés elrendezésén, ma már lehet köszönni és üdvözölni őket, és a minimális szintű kapcsolattartás is lehetséges, hiszen félnek attól, hogy máshol is megvonnák az egyházi támogatást az alapvető emberi jogokra és alaptörvényre hivatkozva.

Ma már nem működik a prédikálómunka. Az indokolatlan mennyiségű és teljesen szükségtelen, sokszor ráadásul alkalmatlan gyülekezeti kinevezés a létszámcsökkenést (adománycsökkenés megállítását) segíti elő, hiszen így próbálják meg „megvásárolni” a testvéreket.

A Zoom használatát sem vezették ki, noha ma már semmi szükség nem lenne rá, de így is elkerülhető a jelentős létszámcsökkenés, és az ezzel arányos adománycsökkenés. A szervezet alkalmazkodott a testvérek új kényelmi szintjéhez, noha, a pandémia előtt ez egyáltalán nem lett volna probléma.

Összegzésként: miről szól itt minden, ha nem az egyházi profitról? Az Őrtorony minden egyes döntési politikája tulajdonképpen egy multinacionális cég üzleti politikáját követi. A kiadásokat (emberi költség, építkezések, szervezési munka, nyomtatott kiadványokat) csökkentjük, a bevételt növeljük és megtartjuk (kötelező világméretű adományok, kongresszusi költségek, terem építtetés, kinevezések tömkelege), és jogilag épphogy megfelelünk a szükséges kritériumoknak. Mintha egy multinacionális cég befektetési portfólióját láthatnánk magunk előtt.