Továbbtanulás

Az Őrtorony Társulat hosszú évek óta egyfajta kampányt folytat a felsőoktatás és továbbtanulás ellen. A felsőoktatást szeretik a dohányzáshoz, a kábítószer-használathoz, valamint az erőszakos és erkölcstelen filmek nézéséhez hasonlítani. Valóban rossz ötlet lenne továbbtanulnia egy Tanúnak fiatalként a főiskolán, egyetemen?

A kérdést számos aspektusból megvizsgálhatjuk. Íme, a legfontosabb szempontok – amelyeket érdemes lehet átgondolni:

• Egy főiskolai diploma megszerzése nem feltétlenül kerül sokkal több időbe, mint bármelyik más szakképesítésre szert tenni, viszont sokkal magasabb elismertséggel rendelkezik a munkaerőpiacon
• A magasabb fizetés és jobb állás sokkal több szabadidőt tesz lehetővé
• Az egyetemi képzés egy komplex, strukturált gondolkodásmódra tanít meg
• Az egyetemi évek alatt kevesebbet kell dolgozni és munkával eltölteni, mint egy rendes munkahelyen 8 órában
• Az egyetemi közeg nem károsabb szellemileg, mint a legtöbb világi munkahely
• Képzett személyként sokkal nagyobb eséllyel fogsz tudni magasabb társadalmi státuszú embereknek tanúskodni
• Számos egyetemen nem tanítanak olyan tantárgyakat, melyek evolúcióelméletről vagy filozófiáról szólnának

Több idő elvégezni?

Egy főiskolai diploma megszerzése – például egy mérnöki szakon – nem kerül lényegesen több időbe, mint egy felsőoktatási szakképzési szakot elvégezni. Egy pénzügy és számviteli, vagy programozói főiskolai diploma megszerzése 3 évet vesz igénybe, míg egy mérlegképes könyvelői tanfolyam, vagy szoftverfejlesztő OKJ képzettség megszerzése 2 év a legtöbb szakképzési centrumnál.

A fenti példák egyértelműen azt mutatják, hogy nem kerül lényegesen több időbe elvégezni egy főiskolai alapszakot – noha munkakeresés, továbbképzés, valamint fizetés szempontjából az esetek nagy részében sokkal jobb lehetőségeket kínálnak ezek a szakmai képesítések.

Például, ismerek olyan testvért, aki több gépipari technikusi végzettséget is szerzett – a pontos képzettségeket nem fogom megnevezni, ez lehet akár egy CNC esztergályos, autófényező, mechatronikai, elektrotechnikusi, autóvillamossági szerelői végzettség – és pár ilyen szakképesítés megszerzése összesen 4.5 évet vett igénybe az életéből. Egy gépészmérnöki főiskolai diploma megszerzése mindössze 3.5 évnyi munkába került volna, és az sokkal komolyabb elméleti rálátást nyújt szinte az összes fent megnevezett területre, kis gyakorlással jóformán bármelyik, az adott szakmára feljogosító munkakörben elhelyezkedhetett volna vele – sokkal több lehetőség közül válogatva.

A vének azt sulykolják a testvérekbe, hogy ne tanuljanak – és ennek az lett az eredménye, hogy azok sokszor legalább annyi időt eltöltöttek értéktelen, munkaerőipari szempontból szinte használhatatlan szakmák megszerzésével. Erre több példát is látni a Tanúk között: a tendenciák viszont azt mutatják, hogy abban az esetben, ha valaki szeretne tisztességesen megélni, az érettségi bizonyítvány átvétele után nem igen lehet a 3-4 év tanulást megspórolni. Vagy több OKJ jellegű képzés, vagy egy jó főiskolai diploma – de nem lehet megúszni. Gondolkozz! Te nem töltöttél el legalább 3-4 évet az életedből tanulással, vagy hogy képezd magad?

Szintén torz az az elképzelés, hogy az egyetemi évek alatt nem lehet dolgozni, és a tanulók a szüleikre vannak utalva teljes mértékben. Lehet, hogy vannak ez alól kivételek – például a jogi és orvosi képzések – a legtöbb egyetemi szak mellett lehet részmunkaidőt vállalni, gyakornoki programokon részt venni, valamint ösztöndíjakat szerezni. Ezekkel együtt egy egyetemi tanuló simán képes lehet önerőből finanszírozni a teljes ellátását.

Magasabb fizetés – több szabadidő

Habár egy főiskolai diploma megszerzése nem kerül sokkal több időbe, a munkaerőpiacon sokkal jobb munkalehetőségek vannak. A sokkal jobb alkupozíció miatt egy mérnök könnyen találhat magának olyan munkát, amely nem jár műszakos munkarenddel, és magasabb fizetési, előléptetési lehetőségekkel kecsegtet.

Ismerek például olyan testvért, aki a mérnöki, vagy informatikai vállalkozása mellett nagyon jól be tudja osztani az idejét: mindketten hosszú éveken keresztül voltak úttörők (csak főiskolai végzettséggel rendelkeznek). Egy olyan munkahelyen, ahol napi 10-12 órát kell dolgozni, ezt sokkal nehezebb lenne megoldani.

Számos egyetemi szakon nem tanítanak káros tantárgyakat

Míg a filozófiával, teológiával és biológiával kapcsolatos diplomák ütközhetnek az Őrtorony hitvilágával, sok végzettség nem ássa alá a keresztény Istenbe vetett hitet, mint például a számvitel, a mérnöki, a jogi és az információs technológia.

Az egyetemi tanulmányok kevésbé kötik le az embert

Az egyetemi tanulmányok kevésbé kötik le az ember idejét, mint egy teljes munkaidő. Szinte minden egyetemet végzett ismerősöm ezt nyilatkozta: több ideje volt saját magára, a hobbijaira, valamint udvarolni, mikor egyetemista volt. Egy átlagos nehézségű egyetemi szak elvégzése nem követel meg heti 40 órának megfelelő munkaidőt. Ennek köszönhető, hogy számos testvér vállal egyetemi évei alatt úttörőszolgálatot.

Az egyetemi közeg nem kifejezetten káros

Mikor egyetemre jártam, soha nem éreztem úgy, hogy az ott található, általam megismert közeg kifejezetten káros lenne rám nézve. Utólag visszanézve, nem volt károsabb, mint a középiskolában, vagy a jelenlegi munkahelyemen levő közeg.

Mindegyik helyen voltak jó és rossz emberi példák – tisztességes állampolgárok, olyan emberek, akik csúnyán beszéltek, dohányoztak, vagy épp bulizni jártak.

Összeségében véve – legalábbis véleményem szerint – nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az egyetemi közeg károsabb lenne, mint bármilyen más emberi közeg.

Képzett személyként sokkal jobb esélyekkel tanúskodhatsz másoknak

Van egy ismert legenda, melyet sok testvértől hallottam az utóbbi évek során. Egyszer egy testvérnő bekopogtatott a házankénti szolgálat közben egy olyan emberhez az ajtón, akinek ki volt írva a neve elé a doktori jelző. A testvérnő így gondolkodott: ez egy tanult, PHD-s ember, mi esélyem lenne nekem tanúskodni? Mikor ajtót nyitott a személy, a testvérnő megkérdezte őt, hogy „ha hozna Önnek egy szamár a hátán egy zsák aranyat, Ön elfogadná?” Az érdeklődő végül megkeresztelkedett.

Természetesen fordulhatnak elő ilyen helyzetek – a példa azonban jól érzékelteti azt, hogy sokkal alacsonyabb társadalmi státuszú személyként kevesebb esélyünk lehet sikeresen tanúskodni tanultabb embereknek.

Számtalan példát látni arra, hogy egy-egy testvér átvette a tanulmányozást mástól az érdeklődővel, és a személyes összhang hiánya mellett nagyon gyakori indok szokott lenni az is, hogy nagy eltérés van a két személy társadalmi státusza / tanultsága között. Egy kéményseprőtől kevesebb eséllyel fog tanítást elfogadni egy vezető beosztásban dolgozó mérnök vagy részecskefizikus.

Viszont, általánosságban véve igaz, hogy minél képzettebb és tanultabb személy vagy, minél jobb eredményeket érsz el a munka világában, annál inkább oda fognak figyelni rád az emberek, és annál nagyobb eséllyel fogsz tudni tanúskodni másnak, mint például közmunkásként.

Az egyetemi képzés egy komplex, strukturált gondolkodásra tanít meg

Az egyetemi képzés egy olyan gondolkodásra tanít meg, amelyet az élet számtalan területén kamatoztathatsz. Ha tanulsz egy kis matematikát, közgazdaságtant, akkor sokkal jobb döntéseket leszel képes hozni a pénzügyi életedben, amikor például hitelekről lenne szó. A könyveléssel, marketinggel kapcsolatos tantárgyak segíthetnek abban, hogy vállalkozást tudj indítani, ami sokkal szabadabb időbeosztást eredményezhet – több időd marad a szellemi életedre. A mérnöki, informatikai, gazdasági szakokon tanult folyamatmenedzsmenttel kapcsolatos tárgyak segítenek jobban megérteni, hogy mitől lesz kohéziójában jól működő egy gyülekezet, mire van szüksége egy érdeklődőnek, hogy jól érezze magát újonnan érkezett gyülekezeti tagként.

Konklúzió

Véleményed szerint megéri-e felsőoktatási képzésben részt venni? Te tanultál minimum annyit életed során – bármilyen formában, érettségi után – amennyi időt egy főiskolai diploma megszerzése igényelt volna? Melyik opcióval jártál volna jobban? Előfordult, hogy tanult emberek azért nem álltak veled szóba egy tanulmányozás során, vagy azért nem akart veled tanulmányozni valaki, mert te alacsonyabb képzettségi státuszt képviseltél? Ha elvégeztél volna egy mérnöki, informatikai főiskolát – és ez által sokkal jobb fizetésre teszel szert vállalkóként – lehetséges, hogy többet tudtál volna úttörőzni?

Megjegyzés: a cikk jelentős részben a JWFacts idevágó cikkének felhasználásával készült, részben a saját meglátásaim eredménye.