Jehova Tanúi és az oltások

Az oltások téma egy kissé megosztó az emberek között. Sokak valamiféle összeesküvést látnak az egész mögött – például, hangoztatják, hogy autizmust okozhat a használatuk. Ezek feltételezések – és nem is kívánunk kifejezetten állást foglalni a témában. A COVID19 járvány idején újabb negatív fényt kapott a téma – hiszen a nem kellőképpen letesztelt vakcinák sok ember megbetegedését okozták.

Én sem szoktam magamat feleslegesen beoltatni – sőt, a COVID19 vakcinából is csupán azt vettem magamhoz, amely a legtöbb ember véleménye szerint a legkevesebb eséllyel okoz komplikációt az emberi szervezet számára. Soha nem oltatom be magam feleslegesen, és kizárólag a kötelező védőoltásokat használtam mindig is, de ahogy a tények is mutatni fogják – ezek igenis hasznosak az emberiség számára, sőt, számtalan olyan betegségtől óvnak meg minket, amelyek szó szerint megtizedelték az utóbbi évszázadok során az embereket.

Jehova Tanúi egyháza vérbűnt vont magára azzal, hogy az 1920-as évek elejétől aktívan kampányolt a védőoltások használata ellen – és ezzel számtalan ember halálát okozták.

Mik a kötelező, vagy erősen ajánlott oltások gyerekek számára?

Az egeszsegvonal.gov.hu honlapján az alábbi közleményt olvashatjuk (2023.05.15):

„A Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően bizonyos betegségek ellen minden gyermeket kötelező megelőző immunizációban kell részesíteni.”

Magyarországon a kötelező védőoltások két fő típusa a folyamatos oltások (életkorhoz kötött) és a kampányoltások (adott évfolyamhoz kötött) vakcinák.

Folyamatos oltások

BCG-oltás. Ez az oltás a csecsemőket és kisgyerekeket védi a tuberkulózis egész szervezetre kiterjedő formájától, valamint a betegség által okozott gennyes agyhártyagyulladástól.

DTPa + IPV + Hib oltás. Kombinált oltóanyag, amely a diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), illetve a tetanusz (merevgörcs) ellen nyújt magas fokú védelmet.

IPV oltás. A gyermekbénulás ellen védelmet nyújtó oltóanyag.

Hib oltás. Haemophilus influenzae B típusa által okozott, fulladáshoz vezető betegség ellen védelmet nyújtó oltóanyag.

PCV13-oltás. A Pneumococcus nevű baktérium ellen használható hatékonyan, mely számos megbetegedésért felelős.

MMR-oltás. Élő, legyengített vírust tartalmaz, a mumpsz, kanyaró, rubeola ellen hatásos.

Varicella. A bárányhimlő elleni védőoltás.

Kampányoltások

Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat iskolai oltások keretein belül végzik el 11 éves kortól.

MMR-újraoltás. A kanyaró, mumpsz, rubeola ellen, szintén gyengített kórokozókkal.

dTap elleni újraoltás. A diftéria (torokgyík), a pertusszisz (szamárköhögés), valamint a tetanusz ellen védelmet nyújtó kombinált oltóanyag.

Hepatitis B elleni oltóanyag. A vírusos májgyulladás (hepatitis) egyik formája ellen nyújt védelmet.

Hogyan hatnak ránk a védőoltások?

Az Európai Bizottság honlapján pontról pontra összefoglalják a legfőbb szempontokat. A bekezdésben olvashatjuk:

„A védőoltások halálos betegségek ellen védik az embereket és a közösségeket. A vakcinázásnak köszönhetjük, hogy ma már nincs himlő, és hogy több más betegség – köztük a gyermekbénulás – is szinte teljesen eltűnt.”

Tovább olvasva:

„Időnként előfordul, hogy valaki a védőoltás ellenére is megbetegedik, de ebben az esetben a tünetek enyhébbek, és a gyógyulás is gyorsabb.”

Egy különösen fontos rész:

„A beoltott személy kevésbé hajlamos a fertőző betegséget átadni másoknak, tehát a védőoltás azoknak az egészségét is védelmezi, akik nem kaphatnak védőoltást, köztük: a csecsemőkét,

a gyermekekét, az idősekét, az immunhiányos emberekét, például a rákbetegekét. Ők mind hasznát látják annak, ha mások védőoltásban részesülnek, mivel kellő átoltottság esetén a betegség nem tud továbbterjedni a közösségben. A közösségi vagy más néven nyájimmunitás eléréséhez sok embert kell beoltani. Ha elég sokan kapnak védőoltást, a fertőzési lánc megszakad. Milyen átoltottság szükséges ehhez? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint például kanyaró ellen az emberek 95%-át kell beoltani ahhoz, hogy megelőzhessük a betegség elterjedését a közösségben.”

Mint láthatjuk, a védőoltások használata nélkül számtalan olyan betegségek kapnánk el, amelyek régen komoly veszélyt jelentettek az emberekre nézve gyerekkorukban, vagy általánosságban véve. A nagyszüleink korából rengetegen emlékeznek a rettegett gyermekbénulásra, Schirilla György úszó például 11 éves korára tolószékbe kényszerült, mert elkapta ezt a betegséget.

További érdekes információ – amit érdemes megfontolni – hogy abban az esetben, ha a legtöbben nem használnák ezeket az alapvető védőoltásokat, a gyermek közösségekben járványszerűen terjednének ezek a betegségek, tehát, a fél iskola gyermekbénulással jönne haza egy délutáni tesióra után.

Egy kis statisztika a védőoltásokról

Érdemes lehet egy kis statisztikát is olvasni a témával kapcsolatban – hogy lássuk a téma alapvető fontosságát.

Az Európai Bizottság honlapján olvashatók az alábbi információk:

Himlő – „A védőoltásnak köszönhetően ez az egykor gyakori betegség, mely a fertőzöttek harmadát megölte, teljesen eltűnt. Az utolsó esetet, amikor valaki természetes úton kapta meg a himlőt, 1977-ben jegyezték fel, 1980-ra pedig sikerült felszámolni a betegséget.”

Gyermekbénulás – „Ezt a fertőző betegséget főleg gyermekek kapják meg, és az esetek mintegy 0,5%-ában a fertőzés után gyógyíthatatlan bénulás alakul ki. A gyermekbénulás ellen 1955-ben fejlesztettek ki és vezettek be széles körben védőoltást. 2020 óta a gyermekbénulás nagyon ritka, csak Pakisztánban és Afganisztánban fordult elő néhány eset.”

Kanyaró – „A kanyaróvírust 1954-ben izolálták a kutatók, a védőoltás bevezetésére pedig 1963-ban került sor. A védőoltásoknak köszönhetően 2000 és 2018 között a kanyaró okozta halálesetek száma világszerte 73%-kal csökkent, vagyis 23 millió halálesetet sikerült megelőzni. Amerikában 2002 óta nem fordult elő a betegség. Európában viszont több országban is felüti időnként a fejét a kanyarójárvány, mivel bizonyos területeken nem elég magas az átoltottsági arány.”

A Vacsatc honlapján az alábbi információk olvashatók:

Kanyaró – „A XX. század első felében az otthon ápolt 1 000 kanyarós gyermek közül átlagosan 4 életét veszítette. A fertőző kórházakban, egyéb gyermekintézményekben még megdöbbentőbb volt ez az arány: akár minden második beteg is meghalt (50%)! A védőoltásoknak köszönhető, hogy ilyen sokkoló adatokkal hazánkban ma már nem találkozunk.”,

valamint

„A kanyaró nagy járványokat okozott az elmúlt években több európai országban is. Wales-ben a szülők akkor kezdték el komolyan venni a védőoltást, amikor látták, hogy milyen súlyos és ragályos betegségről van szó. Szíriában a járványos gyermekbénulás okoz problémát. A korábban visszaszorított betegség azért tud ismét járványosan terjedni, mert a polgárháborús helyzet akadályozza a védőoltási program tervezett végrehajtását.”

Általános információ – „A védőoltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.”

A WHO honlapján egy érdekes statisztika:

„A humán papillomavírus (HPV) a reproduktív traktus leggyakoribb vírusfertőzése, amely nőknél méhnyakrákot, más típusú rákot, valamint nemi szervi szemölcsöket férfiaknál és nőknél egyaránt okozhat. 2021 végéig 116 tagállam vezette be a HPV-oltást, beleértve az 5 új bevezetést is. Mivel sok nagy országban még nem vezették be az oltást, és az oltással való lefedettség 2021-ben sok országban csökkent, a lányok körében a HPV első dózisának globális lefedettségét most 15%-ra becsülik. Ez arányosan jelentős csökkenés a 2019-es 20%-hoz képest.”

Érdekes lehet annak vizsgálata, hogy azokban az országokban, ahol nincs kötelező oltottság, vagy nem fordítanak erre akkora hangsúlyt, vajon mekkora lehet az átlag életkor. Az OurWorldInData portálon megtalálható az alábbi térkép, amely megmutatja, hogy országonként kötelező-e a védőoltás vagy sem. A narancsszintű országokban (pl. Magyarország is ide tartozik) kötelező, a sárga színnel jelzett területeken csak az iskolába járáshoz szükséges, a kék területeken javasolt, a szürke területeken pedig nem kötelező.

Keressünk pár olyan országot, ahol kötelező az oltások használata, és pár olyat, amelyekben egyáltalán nem az.

Kötelező:

Mexikó
Brazília
Argentína
Líbia
Franciaország
Indonézia

Nem kötelező:

Pápua-új Guinea
Namíbia
Madagaszkár
Thaiföld
Algéria
Marokkó

Most vizsgáljuk meg a várható élettartam hosszát ezen országokban. A WordMeters statisztikái szerint az alábbi értékeket kapjuk (2023.05.15) – kötelező országok:

Ország neve	Várható élettartam
Mexikó	75.41
Brazília	76.57
Argentína	77.17
Líbia	73.44
Franciaország	83.13
Indonézia	72.32

És az alábbi értékeket kapjuk – nem kötelező országok:

Ország neve	Várható élettartam
Pápua-új Guinea	65.22
Namíbia	64.86
Madagaszkár	68.21
Thaiföld	77.74
Algéria	77.50
Marokkó	77.43

Az első táblázat átlaga 76.34, míg a második táblázatban szereplőké 71.82. A kimutatás egyértelmű: ahol védőoltások vannak, ott magasabb az átlag életkor.

Személyes nézőpontom

Soha nem érdekelt igazán a téma. Nem vagyok oltáshívő, sem pedig oltásellenes – amit iskolában, kötelező jelleggel és gyerekként megkaptam, azzal természetesen rendelkezem. Nem szoktam külön védőoltásokat felvenni, és a COVID19 idején is szinte az utolsók közt oltattam be magam, mikor már tényleg nagy volt a társadalmi nyomás rajtam, és akkor is a kevésbé kockázatos vakcinák egyikét vettem fel.

Összeesküvés-elméleteket hallottam én is, például, hogy az oltás autizmust okoz. Ebben lehet valamennyi igazság – lehet, hogy így van, mondjuk 100 emberből van 1, aki picit autisztikusabb tünetekkel születik ennek köszönhetően.

Amivel érdemes tisztában lennünk, hogy abban az esetben, ha az alapvető, kötelező védőoltások nem léteznének, sokkal több ember halna meg vagy szenvedne visszafordíthatatlan egészségkárosodástól gyerekkorától kezdve. Mondjuk 100 emberből lenne 10, aki lebénulna gyermekbénulástól, vagy megsüketülne egy agyhártya gyulladás következtében, de lennének olyanok, akik egy erősebb influenzában egyszerűen meghalnának. Erre a saját családomban is van példa: anyai ágon a nagyszüleim összesen 10-en voltak testvérek, és ebből 8 élte meg a felnőttkort, 2 gyerek piciny gyermekkorában meghalt hasonló okokból. Kérdezd meg a nagyszüleidet, hogy miért voltak sokan testvérek – pont ezért vállaltak sokan nagy családokat. Ha nem lennének védőoltások és szakszerű egészségügyi ellátás, a gyülekezetekben 10 gyerekből 2 már lehet, hogy nem élne. Cserébe lehet, hogy van 1-2 ember, aki ennek köszönhetően enyhén autistának születik az egész 800 fős körzetben.

Tény és való, hogy a COVID oltások sok visszhangot kaptak – hiszen, a modern tudománynak nem is volt elegendő ideje arra, hogy a vakcinákat tesztelje. Azok a védőoltások viszont, melyek több évtizednyi kísérletezés és kutatás után jöttek létre és vannak használatban, szinte teljesen veszélytelennek számítanak, és az elmulasztásuk sokkal nagyobb rizikófaktort jelent az emberek számára.

Az Őrtorony korábbi álláspontja

1921-től 1952-ig az Aranykor a védőoltások elleni információkat mutatta be a nagyközönségnek. A védőoltásokat értéktelennek, orvosi szempontból károsnak, bibliai szempontból pedig erkölcsileg helytelennek minősítették. Véleményük szerint a védőoltás közvetlen megsértése annak az örök szövetségnek, amelyet Isten az özönvíz után Noéval kötött. Több, mint 30 éven keresztül teljesen hibás álláspontot képviseltek, és ezzel több ezer ember megnyomorodását, maradandó egészségkárosodását, halálát idézhették elő.

Elgondolkodtató kérdés

Te el tudod képzelni, hogy Jehova irányítson egy olyan szervezetet, amely a hibás vezetésével emberi életek ezreit tette tönkre és emberek halálát okozta? Talán ő lenne a felelős ezekért az emberekért, vagy a „kitalált” emberi irányítás? Te – személy szerint – kit tennél felelőssé emberek haláláért?