A Candace Conti-ügy – a per, amelyben 28 millió dollárra ítélték a Jehova Tanúi szervezetét
2012-ben az Egyesült Államok egyik legismertebb Jehova Tanúihoz kapcsolódó gyermekbántalmazási ügye zajlott Kaliforniában. Candace Conti azt állította, hogy gyermekkorában egy gyülekezeti tag, Jonathan Kendrick szexuálisan bántalmazta, miközben a gyülekezet vezetői már korábban tudtak arról, hogy Kendrick egy másik gyermeket is molesztált.
Az Alameda megyei esküdtszék végül a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. és a North Fremont Congregation felelősségét is megállapította. Az elsőfokú ítélet teljes összege 28 millió dollár volt.
Az ügy azonban évekkel később még fontosabbá vált: a kaliforniai fellebbviteli bíróság 2015-ben részben megváltoztatta az ítéletet. A bíróság szerint a szervezetnek nem volt olyan általános jogi kötelezettsége, hogy figyelmeztesse a gyülekezet tagjait vagy Conti szüleit Kendrick korábbi bántalmazásáról. Ugyanakkor fenntartotta azt a megállapítást, hogy a szervezet és a gyülekezet felelőssé tehető azért, mert nem megfelelően korlátozták és felügyelték Kendrick részvételét a szervezett prédikálómunkában.
Ki volt Candace Conti?
Candace Conti a kaliforniai North Fremont Congregation of Jehovah’s Witnesses tagja volt.
A bírósági ügy középpontjában az állt, hogy Jonathan Kendrick, a gyülekezet egyik tagja gyermekkorában szexuálisan bántalmazta Contit.
Conti állítása szerint a bántalmazás akkor történt, amikor körülbelül 9–10 éves volt.
A történet egyik legfontosabb körülménye az volt, hogy Kendrick korábban már elismerte a gyülekezeti vének előtt, hogy szexuálisan bántalmazta 14 éves mostohalányát.
Ez az eset 1993-ban került a gyülekezeti vezetők tudomására. A bírósági ügyben később bizonyítékként szerepelt, hogy a gyülekezeti vezetők erről a Watchtower szervezetét is tájékoztatták.
Kendrick már korábban is beismerte a bántalmazást
Ez volt az ügy egyik legfontosabb eleme.
A bírósági döntés szerint a gyülekezet vezetői már Conti bántalmazása előtt tudtak arról, hogy Kendrick egy gyermeket szexuálisan molesztált.
Conti keresete ezért nem egyszerűen arról szólt, hogy egy egyházi közösség egyik tagja bűncselekményt követett el.
A jogi kérdés az volt, hogy:
milyen felelőssége van egy vallási szervezetnek, ha tudomást szerez arról, hogy egyik tagja korábban gyermeket molesztált, majd ezt követően a szervezet által támogatott tevékenységekben továbbra is részt vehet?
A kaliforniai fellebbviteli bíróság 2015-ös döntése ezt a kérdést kifejezetten így kezelte: milyen jogi kötelezettsége van egy vallási szervezetnek akkor, amikor egyik tagját egy másik tagja bántalmazza.
Mi történt ezután?
Conti szerint Kendrick a gyülekezeti tevékenységek során olyan helyzetekbe került vele, amelyekben felügyelet nélkül maradhatott vele.
Különösen fontos volt a Jehova Tanúi úgynevezett field service, vagyis házról házra végzett prédikálómunkája.
Ez a szervezet által támogatott vallási tevékenység volt.
A fellebbviteli bíróság később kifejezetten úgy ítélte meg, hogy a field service ilyen értelemben church-sponsored activity, vagyis az egyház/vallási szervezet által támogatott tevékenység volt.
A bíróság szerint a probléma az volt, hogy Kendrick egy olyan személy volt, akiről a vezetők már tudták, hogy korábban gyermeket molesztált, mégis lehetősége volt arra, hogy a prédikálómunkában felügyelet nélkül hozzáférjen Contihoz.
2011-ben indult a per
Conti 2011-ben indított keresetet.
Az ügyben alperesként szerepelt többek között:
- a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.;
- a North Fremont Congregation of Jehovah’s Witnesses;
- Jonathan Kendrick.
A kereset lényegében azt állította, hogy a szervezet és a gyülekezet nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Kendrick ne kerülhessen olyan helyzetbe, ahol újabb gyermeket bántalmazhat.
A 2012-es esküdtszéki ítélet
Az ügy tárgyalása 2012 májusában kezdődött az Alameda County Superior Court előtt.
Az esküdtszék végül 7 millió dollár kompenzációs kártérítést ítélt meg.
Emellett a Watchtowerrel szemben 21 000 001 dollár büntető jellegű kártérítést (punitive damages) is megállapítottak.
Így született meg a közismert 28 millió dolláros ítélet.
Az összeg világszerte nagy figyelmet kapott, mivel rendkívül jelentős összegű ítélet volt egy vallási szervezettel szembeni, gyermekbántalmazással kapcsolatos ügyben.
Hogyan oszlott meg a 7 millió dollár?
Az esküdtszék a kompenzációs kártérítésnél a felelősséget megosztotta.
A fellebbviteli döntés szerint:
- Jonathan Kendrick: 60%
- Watchtower: 27%
- North Fremont Congregation: 13%
A 7 millió dolláros összegből ez körülbelül:
- Kendrick: 4,2 millió dollár
- Watchtower: 1,89 millió dollár
- gyülekezet: 910 000 dollár.
A kártérítés egy részét később a bírósági eljárás során módosították.
Miért volt még ennél is fontosabb a 21 millió dolláros büntető kártérítés?
A punitive damages nem egyszerűen az áldozat anyagi kártalanítására szolgál.
Az amerikai jogban ez egy olyan különleges kártérítési forma, amelynek célja többek között a különösen kifogásolható magatartás szankcionálása és visszatartó hatás kifejtése.
Az esküdtszék eredetileg 21 000 001 dollárt állapított meg a Watchtowerrel szemben. A bíró azonban ezt később 8,61 millió dollárra mérsékelte, amelyet Conti elfogadott. Így az elsőfokú módosított ítélet már körülbelül 15,6 millió dollár volt.
A Watchtower fellebbezett
A Watchtower nem fogadta el az elsőfokú döntést, és fellebbezett.
A fellebbezés egyik központi kérdése az volt, hogy volt-e jogi kötelessége a szervezetnek figyelmeztetni a gyülekezet tagjait vagy Conti szüleit arra, hogy Kendrick korábban gyermeket molesztált.
Ez nagyon fontos különbség.
Nem arról döntött a bíróság, hogy Kendrick bántalmazta-e Contit.
A bírósági ügyben a szervezet saját felelőssége volt a kérdés.
2015: a fellebbviteli bíróság részben megváltoztatta az ítéletet
- április 13-án a California Court of Appeal, First District, Division Three meghozta döntését.
A bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet.
A legfontosabb pont az volt, hogy a bíróság szerint a Watchtowernek és a gyülekezetnek nem volt általános jogi kötelessége figyelmeztetni a gyülekezet tagjait vagy Conti szüleit Kendrick korábbi bántalmazásáról.
A bíróság szerint egy ilyen általános figyelmeztetési kötelezettség jelentős terhet rótt volna a vallási szervezetekre, és a bíróság indokolása szerint kedvezőtlen következményekkel járhatott volna, például visszatarthatta volna a jogsértőket attól, hogy vallási vezetőktől segítséget kérjenek.
Ezért a 21 millió dolláros punitive damages, illetve annak 8,61 millió dollárosra csökkentett változata is kiesett.
De a bíróság egy fontos felelősséget fenntartott
A történet másik fele azonban legalább ilyen fontos.
A fellebbviteli bíróság fenntartotta azt a megállapítást, hogy a Watchtower és a gyülekezet felelőssé tehető Kendrick megfelelő felügyeletének elmulasztásáért a field service során.
A bíróság szerint a szervezetnek nem kellett feltétlenül nyilvánosan közölnie Kendrick korábbi bűncselekményét.
Viszont azzal kapcsolatban már fennállhatott a gondossági kötelezettség, hogy:
egy korábban gyermeket molesztáló személyt nem lett volna szabad olyan helyzetbe engedni, ahol gyermekkel felügyelet nélkül kerülhet kapcsolatba a szervezet által támogatott prédikálómunkában.
Ezért a kompenzációs kártérítésből körülbelül 2,8 millió dollár maradt fenn a Watchtower és a gyülekezet terhére.
Mi lett végül a 2,8 millió dollárral?
A történet itt sem ért véget.
A felek 2015 júniusában peren kívüli egyezséget kötöttek, miközben az ügy további jogorvoslati szakaszba kerülhetett volna.
Az egyezség pontos összegét nem hozták nyilvánosságra. Ezért nem lenne helyes azt állítani, hogy Conti végül biztosan pontosan 2,8 millió dollárt kapott.
A nyilvános források szerint a per 2015 júniusában egyezséggel zárult.
Miért lett történelmi jelentőségű az ügy?
A Conti-ügy több szempontból is fontos.
1. Nem egy gyülekezeti vén volt az elkövető
Ez különösen lényeges.
Jonathan Kendrick nem gyülekezeti vénként vagy vallási vezetőként szerepelt az ügyben, hanem a gyülekezet egyik egyszerű tagjaként.
A Watchtower fellebbezési érvelése is hangsúlyozta ezt a körülményt: az ügy azt a kérdést vetette fel, milyen felelőssége lehet egy vallási szervezetnek egy olyan tag cselekményeiért, aki nem volt egyházi vezető.
2. A bíróság különválasztotta a két kérdést
A fellebbviteli döntés nagyon fontos jogi különbséget tett:
Figyelmeztetési kötelezettség:
nem állapítottak meg általános jogi kötelezettséget.
Felügyeleti kötelezettség:
a bíróság szerint viszont fennállhatott, és a szervezet nem megfelelően felügyelte Kendrick részvételét a field service-ben.
Ezért félrevezető lenne azt írni, hogy:
„A fellebbviteli bíróság felmentette a Watchtowert.”
Pontosabban fogalmazva:
A bíróság megsemmisítette a büntető jellegű kártérítést és elutasította az általános figyelmeztetési kötelezettség jogi alapját, ugyanakkor fenntartotta a szervezet felelősségét a Kendrick prédikálómunkában történő nem megfelelő felügyelete miatt.
Miért vált az ügy a Jehova Tanúi gyermekvédelmi vitáinak egyik jelképévé?
A Conti-ügyben nemcsak az volt a kérdés, hogy egy ember mit tett egy gyermekkel.
A per során a figyelem a szervezeti szabályokra, a gyülekezeti vezetők tudomására és a bántalmazó vallási tevékenységekben való részvételére is kiterjedt.
A bíróság előtt szereplő bizonyítékok alapján a vezetők már tudtak Kendrick korábbi bántalmazásáról, és a Watchtower szervezetét is tájékoztatták róla. A vita egyik központi eleme ezért az volt, hogy milyen intézkedéseket kellett volna tenniük annak érdekében, hogy Kendrick ne kerülhessen újabb gyermekekkel felügyelet nélküli helyzetbe.
Fontos azonban, hogy a 2015-ös bírósági döntés nem mondta ki általánosan, hogy Jehova Tanúi minden esetben kötelesek lettek volna figyelmeztetni a gyülekezet tagjait egy ismert elkövetőről. Éppen ellenkezőleg: ezt a jogi kötelezettséget a bíróság ebben az ügyben nem ismerte el.
A Conti-ügy idővonala
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1993 | Kendrick elismeri a gyülekezeti véneknek, hogy szexuálisan bántalmazta 14 éves mostohalányát. |
| 1994 körül | A bírósági ügy szerint megkezdődik Conti bántalmazásának időszaka; Conti ekkor körülbelül 9 éves. |
| 2011 | Candace Conti pert indít. |
| 2012. május–június | Megtartják az esküdtszéki tárgyalást. |
| 2012. június | Az esküdtszék 7 millió dollár kompenzációs és 21 000 001 dollár punitive damages összeget ítél meg. |
| 2012 | A punitive damages összeget 8,61 millió dollárra mérséklik; az összesített ítélet kb. 15,6 millió dollárra csökken. |
| 2015. április 13. | A kaliforniai fellebbviteli bíróság részben megváltoztatja az ítéletet. |
| 2015 | A büntető jellegű kártérítést eltörlik, de a kb. 2,8 millió dolláros kompenzációs felelősség fennmarad. |
| 2015. június | A felek peren kívüli egyezséggel lezárják az ügyet. Az egyezség pontos összege nem nyilvános. |
Mi maradt meg a 28 millió dolláros ítéletből?
A történetet ezért három különböző összeggel érdemes bemutatni:
28 millió dollár – az eredeti esküdtszéki ítélet.
Kb. 15,6 millió dollár – a bíró által módosított elsőfokú ítélet.
Kb. 2,8 millió dollár – a 2015-ös fellebbviteli döntés után fennmaradó kompenzációs kártérítés, amelyet aztán a felek egy nem nyilvános összegű egyezséggel zártak le.
Ezért a cikk címében ugyan szerepelhet a 28 millió dollár, de a szövegben mindenképpen el kell magyarázni, hogy ez az eredeti esküdtszéki ítélet volt, nem a végleges kifizetés összege.
Miért fontos a magyar Jehova Tanúi közösség számára?
A Conti-ügy azért is érdekes a magyar olvasó számára, mert megmutatja, hogy a Jehova Tanúi szervezeténél a gyermekbántalmazási ügyek nem kizárólag az elkövető személyéről szólhatnak.
A jogi vita egy másik kérdésre is kiterjedhet:
mit tett a vallási szervezet akkor, amikor már tudott egy korábbi bántalmazásról?
A Conti-ügyben a kaliforniai bíróság végül nem fogadta el azt az érvelést, hogy a szervezetnek általánosan figyelmeztetnie kellett volna a gyülekezet tagjait. Ugyanakkor azt igen, hogy a szervezetnek és a gyülekezetnek gondoskodnia kellett volna arról, hogy egy ismert gyermekmolesztáló ne kerülhessen felügyelet nélkül gyermekek közelébe a szervezet által támogatott prédikálómunkában.
Ez a Conti-ügy legfontosabb jogi tanulsága: a bíróság nem általában a Jehova Tanúi vallási tanítását vizsgálta, hanem egy konkrét szervezet konkrét gondossági kötelezettségeit egy ismert előzményekkel rendelkező gyülekezeti taggal kapcsolatban.